Egy névutó obskúrus karrierje

Egyszer már megpendítettem a felé névutó elburjánzását mindenfelé, ahol nem kéne.
Azóta, ha lehet, még romlott is a helyzet: lépten-nyomon olvasom-hallom. Ez régebben csak a politikus- és funkcionáriusnyelv sajátja volt (a többi, hasonlóan a ködösítést szolgáló kifejezés mellett: biztosít, elvárás, hivatkozás történik, elintézésre kerül stb.). Ma már boldog-boldogtalan használja, újságírók is szép számmal.
Pár friss példa:

... aktivitást kell mutatnia potenciális szavazói felé. (... szavazói előtt)
A jegyző feléjük nem jelezte, hogy intézkedni kell az ügyben. (A jegyző nem jelezte nekik, hogy ...)
Több kérdést is megfogalmazott az MNV vezetése felé. (... feltett az MNV vezetésének)
A szocialisták az elmúlt években többször is támadták a szerintük a Fidesz felé elfogult ügyészséget. (... Fidesz iránt elfogult ...)
Szeretnénk kifejezni együttérzésünket a család felé. (Együtt érzünk a családdal.)
A sofőr nem hibázott, egy alkatrész ugyanis azt jelezte felé, hogy az ajtó zárva van. (... egy műszer azt jelezte ugyanis, hogy ...)
Mi a teendő a bank felé? (Ennek a szépségdíjas kérdésnek a magyarra fordítása meghaladta a képességeimet.)

Vegyes ízelítő

Végtelen naivitásomban azt írtam pár hete egy elválasztásról, hogy azt nem lehet felülmúlni. A mai Népszabadság már másodszor cáfolt rám. Íme egy igencsak bizarr elválasztás a lap 3. oldalán: gyümöl-cschipseket.
Más műfaj, de szintén mellbevágó mai élmény: mindannyijukat. Pár napja pedig ezt láttam leírva: vendégszobályába.
Desszertként:
Már a tüzivíz* is gyönyörű, hiszen e két elem békés együtt élése igazán kuriózum - na de hogy ez a víz nemcsak tűzi, hanem még száraz is, ez a nonszenszlíra legszebb lapjaira kívánkozik.
* Hogy hosszú ű-vel kéne írni, azt most felejtsük el.

Nagyon nem mindegy

Van, amikor nemcsak a fundamentalista helyesíráshívőknek fontos, hogy egybe- vagy különírunk egy-egy kifejezést, hanem mást-mást is jelent egy, illetve két szóban.

Ilyen például a küszöbönálló (rövidesen bekövetkező), ill. küszöbön álló (ténylegesen ott, a küszöbön álló);
a jólesik (kellemes érzés), ill. jól esik (zuhog);
az eszerint (tehát értelemben, határozószóként), ill. e szerint (ha névmás, vagyis: e szerint az előírás szerint vagy ez az előírás, e szerint csináld!);
a helybenhagy (pl. ítéletet), ill. helyben hagy (ott hagy, ahol éppen van) - sőt itt tulajdonképpen szükség lenne egy harmadikféle verzióra is, de mivel az nincs, az elagyabugyál szinonimája is: helybenhagy.
A magyartanár azt jelenti: magyart oktató pedagógus; a magyar tanár viszont azt: magyar nemzetiségű oktató. Tehát nagyon nem mindegy (manapság meg különösen), hogy azt írjuk-e: A nyitrai egyetemről elbocsátottak egy magyartanárt vagy azt: A nyitrai egyetemről elbocsátottak egy magyar tanárt.