Itt van néhány olyan szó, amelyben gyakran okoz gondot a magánhangzó hosszúsága. A szabálykönyv szerint így helyes:I: szerviz, sima, dicsér, hirdetés, papiros, szolid, biztat, ambiciózus, ironikus, hizlal, Palesztina, irigy, ily, mily, irtás, légkondicionált, naiv, vigasz
Í: szelíd, tízet, áhítat, Argentína*, hígít, hívő, színes, kíváncsi, vízi, ízület
O: harmonikus, katasztrofális, utoléri, szimbolikus, Loránd, árboc, euforikus
Ó: óvoda, diktatórikus, Lóránt
Ö: elöl (a hol? kérdésre), Örs, öntöde, Körös
Ő: elől (a honnan? kérdésre), őrs, bölcsőde, Nagykőrös
U: bura, bujkál, bizsu, turista, kulturális, áru, adu, saru, sugdos
Ú: tanú, vályú, húszas, aszú, gyanú
Ü: küzd, feltüntet, szüzet, menü, tüzes, szüntet
Ű: szűzies, tűzifa, gyepű, szűnik
* Ha valaki netán meg akarná kérdezni tőlem, hogy miért van különbség a Palesztina, ill. az Argentína helyesírásában, annak már most válaszolhatok: Nem tudom.
terembura, tambura!
VálaszTörlésnekem az óvoda-bölcsőde kettős okoz problémát (bár sosem volt a leíró nyelvészet az erősségem)
szívesen alkalmazkodok a helyesírási szótárhoz, de magamtól a kötödéhez hasonlóan bölcsödét írnék.
még az sem biztos, hogy nem bölcseket gondozgatnak valóban a nevezett helyen ;>
Pedig a kötöde, ill. bölcsőde megkülönbözetetése tényleg logikus - épp amiatt, amit írsz: ha csupa bölcs járna a dedóvóhelyre, akkor lenne jogos a rövid ö. (A Bölcsek Tanácsát valóban hívhatjuk ezentúl bölcsödének.)
VálaszTörlésmegkülönböztetése
VálaszTörlésBocsánat.
(A hóhért akasztják.)
jó, de az óvoda meg 'óvó-hely'
VálaszTörlés(de igaz, hogy ott az -oda a képző vö: tanoda, faloda, uszoda) szóval értem igazából, de furcsán néz ki valahogy mégis