
Győri barátaim, K. és B. hívták fel a figyelmem arra a jelenségre, hogy mind többen beszélnek egyes szám második személyben magukról – valahogy ilyenformán:
„Amikor nem tudsz elaludni, mindenféle terveket kezdesz szövögetni”; „Ha egyszer már megégetted magad, nem próbálkozol újra”; „Ha kimész a színpadra, elmúlik a csuklásod” stb.
Ez aztán elég bizarr tud lenni olyankor, amikor egy nő így magyaráz egy férfinak: „Egyre inkább sűrűsödnek a fájásaid...”
Azt hiszem, csak múló bolondériáról van szó, afféle nyelvi modorosságról, inkább fanyar mosolyt érdemel, mint bosszankodást – mindenesetre érdekes.
Ilyen esetben éppen arról van szó, hogy nem magáról beszél az illető, hanem általánosít. Azért tűnik furcsának, mert magyarul ezt inkább (de nem kizárólag) E/3. személyű alannyal fejezzük ki a "valaki" névmással, esetleg nemes egyszerűséggel "ember"-ként utalunk az alanyra.
VálaszTörlésPl.: "Amikor az ember nem tud elaludni, mindenféle terveket kezd szövögetni."
"Ha valaki egyszer már megégette magát, nem próbálkozik újra."
Az E/2. személyű forma valószínűleg az angol miatt kezdett terjedni, ahol ugyanezt a funkciót a "you" tölti be részben.
De nem kutattam a témában, úgyhogy ha valakinek van pontosabb magyarázata, hajrá:)
sztem is az angol hatása de nekem nincs vele gondom, csak úgy kell használni, mint az angolban, hogy nem szabad a beszélőpartnerre nézve esetleg dehonesztáló általánosítást tenni. Hülye példával élve: vénkisasszonyok dumapartiján nem úgy osztjuk az észt az internethasználatról, mintha ők reggelire és ebédre netet illetve FB-ot fogyasztanának.... (persze, ha lehet sehogy se osszuk az észt...). általában ha nekem nem tetsző használattal találkozom, akkor szoktam idézni, hogy én ugyan őriztem libát, de nem veled..... hanem könyvvel a kezemben.
Törlés